Az 1968-n indított palóc kutatási program célja az volt, hogy meghatározza palócság földrajzi kereteit és a kultúráját. Azért, hogy ez a megismerési folyamat minél mélyebb lehessen, bevontak más tudományágakat is a vizsgálódás folyamatába: történelem, nyelvészet, antropológia, vallástudomány és szociológia. Ahogyan Bakó Ferenc a Palócok I-IV. bevezetőjében elmondja, a kutatás több lépcsőben valósult meg. Először elkészítették azokat a kérdőíveket, amelyekkel a terepen a felméréseket elvégezték. Módszertani kiadvány megjelenése a kutatás fő irányvonalát jelentette. Bakó úgy vélte, hogy a 600 kérdőív kiküldése majd determinálni tudja az egyes jellemzőket mind kulturálisan, mind földrajzi szempontból. A végeredmény tanúsította, hogy ez jelen esetben nem lehetséges.
A köteteket a népi műveltség oldaláról vizsgált anyagok töltik meg, vizsgálva, hogy az adott etnikum kultúrája, nyelve, földrajzi helyzete hogyan viszonyul az egyetemes magyarsághoz. A nemzet kultúráján belül van az alacsonyabb rendű írásos emlékeket nélkülöző szájhagyományon alapuló műveltség ilyen a palócoké is.
A kutatás Balassagyarmattól Putnokig tartott, bevonva az egri és a miskolci múzeumokat is. A több éves kutatás végeredménye 1898-ban Bakó Ferenc szerkesztésében napvilágot látott Palócok I-IV. lett. A későbbiek folyamán erről majd bővebben.
2002-n egy halovány kezdeményezéssel próbálták újra életre hívni a palóckutatást, de a Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyvében megjelent pár tanulmány és egy konferencia ki is merítette az teljese. Ezt követően új kutatási kezdeményezés nem ismert.
by - MI
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése