Az első feljegyzések 15. századból ismertek, amelyek említik a palóc elnevezést. 1656-os számadáskönyvben található az alábbi feljegyzés: "Tíz pár gyöngyházas késeket vettem palóczoktul". A másik egy évszázaddal későbbi írásos emlék egy mezőkövesdi jegyzőkönyve: "Nagy Erzsébetnek, ki is Győri Andrással még 1784 esztendőben férjétül Török Alberttül elszökött, mind a kettőnek megfogattatása végett vagy ha közzülök valamelyik meghólt volna, béjelentésekre személy szerint való leírások: Nagy Ersók születésére nézve Parádi, alatsony, vastag termetű, gesztenye szín hajú, kékszemű, teljes piros ábrázatú, víg kedvű, nevetve beszélő palótz”. A palóc etnikai csoporttal kapcsolatos tanulmányok száma a 18. század végén, a 19. század elején megsokszorozódott. A palóc elnevezésről is több kutató értekezett. Úgy vélik jelentése annyi, mint vadász, de nem a szó nemes jelentése értelmében, mivel a palóc név gúnynév. A "Te Palócz!" egyesek szerint annyit tesz, mint te együgyű. Mások szerint a palóc szó jelentése: "síkon-gyepen lakó", melyet a népcsoport a letelepedési helyéről kapta, ellentétben a "hornyák" elnevezéssel, amely hegyvidéken lakót jelent.
A Magyar Néprajzi Lexikon palócok szócikke alatt az alábbi olvasható: "A palóc név az orosz, lengyel palovec ’kun’ jelentésű szó átvétele, azonban valószínűleg a kunok 13. sz.-i tömeges beköltözése előtt kis csoportokban, a magyarság között megtelepült kun elemek megjelölésére szolgált."
A mai napig több elmélet is születik az elnevezés eredetéről, íme az egyik a Nyelv és Tudomány oldaláról: "Olvasónk szerint a palócok palotákban szolgáltak, ebből ered a nevük. A nyelvtudomány azonban nem egyszerű ötletekre épít, hanem körültekintően vizsgálja meg a szavak történetét. Szakértőnk lerántja a leplet." Bővebben: itt.Természetesen ezeket a feltételezéseket kellő fenntartással kell kezelni, mert még sem néprajzi, sem nyelvészeti kutatások nem támasztották alá egyik elmélet helyességét sem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése